
Horizont
Előtörténet
A Horizont egy épített párhuzamos valóság, egy erdős ligetes terület közepén egy magas klasszicista épület, ami helyt ad azoknak az embereknek akiknek képességük a valóság valamilyen aspektusát az akaratával változtatni. Ezen emberek csoportjai a tradíciók, akik egymással, csakúgy mint a világ országai, különböző diplomáciai kapcsilatban állnak. Természetük szerint szerveződnek hierachikus vagy anarchikus csoportokba és delegálnak egy-egy embert a kzös ügyek elintézésére. Ezek a történetek róluk szólnak és a helyről ami nem is létezhetne.
Kelly Bishop
Kelly tekintete végigsiklott a tömegen. Az a sokszáz ember aki a nagyszinpad előtt összezsúfolódott, mint valami nagy, lélegző állat hömpölygött. A meztelen felsőtestek, ki-kinyúló karok, egyszerre mozduló fejek a gyomorban döngő basszussal jelentették számára az eredményt. Látta a tömeg körül ragyogó vízsugárként kicsapó fényt.
Egész héten börre könnyen felnyalható tetkókat osztogatott, miközben folyamatosan időzített és finomított a műsoron. Óriási munka volt egy 4 napos fesztivált megszervezni és lebonyolítani, de mivel öt éve ezt csinálta és imádta, így ez minden alkalommal inkább volt játékos erőpróba, mint kemény munka. Évi 19 fesztivált bonyolított le, átlagosan, az világ különböző pontjain. íSokszor párhuzamosan egymással.
Ez a fesztivál elég fontos volt a Rend számára, ahhoz, hogy elejétől végig itt legyen, kint élesben a terepen. Azaz színes indiai anyagokba tekert napbarnított testtel ringjon és lélegezzen együtt a tömeggel, miközben egy percre sem veszi le a szemét a felszabaduló energiákról. A fesztiválok tér és tudattisztitók voltak. Legtöbbször minden "rásegítés" nélkül. Ez alkalommal viszont egy felszámolt NATO bázis helyére szervezték, és az umbra megtisztítása volt a feladat.
Ahogy nézte a boldogan ugráló csatakos koszos ám nagyon is boldog fiatalokat értelmesnek és hasznosnak érezte az egész életét. Bruce is csak néha néha villant az eszébe. Olyankor erősebben fókuszált a feladatra, nehogy sértettsége vagy haragja elvonja a figyelmét.
Bee egy sörsátorban ült, valami töményet lötyögtetve pici poharában. Beeben volt valami, ami megakadályozta az embereket, hogy bár kicsi formás nő volt, mellé üljenek. Bee szemében viharok tomboltak, ha jó kedve volt, ha rossz. Most is azért csatlakozott hozzájuk, hogy terület felett gyülekező viharfelhőket távoltartsa a fesztivál zárásáig.
Hárman vigyázták a tömeget, itt ott finoman alakítva az eseményeken. ha leült volna az egyik oldalon a kedv, odamentek és táncolni kezdtek, ha valami kis perpatvar alakult részeg fiúk között kisimították az indulatokat pár kedves mozdulattal. Sosem erőszakosan, lehetőleg észrevétlenül alakítva a hangulatot.
Bee volt az elmehálózatuk csomópontja. A felhők gyülekeztek, Bee pedig féken tratotta őket, majd nagy komoly hangon továbbított a másik háromnak a Rend üzenetét. Miszerint az akció túl jól sikerül, ezért olyanok figyelme is rájuk irányult, amikk felbukkanásával nem terveztek.
-Remek. - szaladt ki Kelly száján. - Megyek egy kört külső íven is.
-Hárman jönnek még, egyenesen Horizontról.
-Remélem kifejezetten harcosokat küldenek, mert elméleti szakemberekkel itt nem sokra megyünk. - morgott Bee.
Kelly végignézett a tömegen és belátta, hogy ha észre is venne umbralényeket, nem sokat tudna tenni a vidáman tomboló ifjúság védelmében. Többnyire a fesztiválok vonzotta lények nem sok vizet zavartak. De egy ekkora tisztító energianyaláb úgy tűnik kellő csáberő vadabb lényeknek, hogy felszínre törjenek. Kelly lassan kiljebb vonult a tömegből a fás-ligetes térség felé. Érezte ahogy a három segítségükre küldött varázsló tudata megjelenik a hálózaton.
-Három férfi. Helyes. - bólintott magában és a kis tisztáson tűzzsonglőrködőket kezdte figyelni. Valami nem tetszett neki abban a csoportban, így aztán közelebb ment. Az egyik fickó, televarrva színes acsargó fejekkel különösen ügyes volt. Kelly figyelte a fickó mozdulatait. Hirtelen lúdbörzeni kezdett. Látását kiélesítette a dolgok valódi mintázatára és hátrahőkölt egy lépést. A tűzzsonglőr nem ember volt, hanem valami umbralény. Ismét, immár sokatszor sajnálta teljes szívéből, hogy képtelen elsajátítani az ilyen lényekről elérhető tudás alapjait sem. Tudta hogy vannak. Tudta, hogy miről ismerheti fel őket, de nem sok eszköze volt megvédeni magát, vagy bárki mást tőlük.
A fickó felfigyelt rá, és kedvesen mosolyogva, a tüzes végű botokat forgásban tartva lassan megindult felé. Kelly erőt vett magán és ő is mosolygásba kezdett és lassan ringatózva, mintha csak kelletné magát hátrálni kezdett a nagyszimpadtól elválasztó fák közé. A hálóra riadt képeket küldött a fickóról. -csali vagyok. Gyertek már.
A háló tagjai egymás után jelentkeztek be, egy egy számmal, ami a kód szerint a távolságukat mutatta a célszemélytől. Mint 4-500 méternyire voltak.
-Miért nem futok el? - kérdezte Kelly szenvtelen hangon. Nagyon megijedt, hogy a többiek ilyen messze vannak. De mindíg ha baj volt abból merített erőt, hogy ő higgadt marad akkor is amikor mindenki más pánikba esne. A pánik gyengít, mondogatta Bruce. Ő pedig egy életre bevéste ezt a mondatot. Bruce nem hogy nem jött, de azt sem tudta, hogy itt van. A megbomlott kabal okozta harag és csalódottság még ennyi hónap után is a felszínen volt benne.
A lény egyre közelített, be a fák közé is. Kelly megállt és azon volt, hogy a lehető legkevésbé látszon jól a bokrok és rosszul megvilágított ösvényen a fák között.
Az emberformát öltött lény orra kissé megnyúlt ahogy elindult a lány felé. Mostanra egészen állatias formát vett fel ez a megtorzult arc. gyorsabb volt mint Kelly. A lány nem is lepődött meg. Az utolsó pillanatban már csak abban reménykedett, hogy nem fog nagyon fájni ez a halál.
De nem halt meg. Sőt. Igazán nem is történt nagy baja. A föld süppedt be alatta, mintha valami rejtett gödörbe zuhant volna. Csípőjét, lábait satuként fogta közre a föld. Az emberforma lény elégedett pofával közelített. kelly könyörgőre fogta az elmehálózaton.
-Kérlek, gyertek már...
-Nyugi. - hallotta a feje mellett a reszelős férfihangot, és érezte a vállára nehezedő forró kezet. A férfi már lépett is mögüle előre, a lény és Kelly közé. Magas fekete, félmeztelen alakja teljesen eltakarta Kellyt a zsonglőr elől. A botok végéről a kis tűzpamacsok felszökkentek a magasba és sűrű lángesőként érkeztek a férfire. Kelly hallotta ahogy az vidáman felnevet, mintha valami kedves vicc lenne.
-Ez jó volt. - mondta könnyedén nevetve és fellobbantak a lángok.
Ekkor ért oda futva Bee és egy másik rendbéli férfi, akit Kelly csak látásból ismert és pár jelet egy bottal Kelly köré írva kiszabadították a mágiaikus csapdából. Nem vártak egy percet sem, hanem minden kérdés nélkül felkapták kellyt és sietve a sörsátorhoz kísérték. Kelly szerette volna megnézni a csatát. De annyira fájt a lába, hogy hamarosan belátta, hogy jobb neki felpolcolt lábbal pálinkát nyalogatni, mint vonzó ám kissé eszelősnek tűnő ismeretlen tűzvarázslókat figyelni munka közben.
-Hogy hívják a fickót? - kérdezte meg azért Beet.
-Kit?
-A csávót aki a segítségemre sietett.
-Ja. az az őrült FuelMan. Tudod, az idióta foncsorozott napszemüvegével. - Mondta Bee nem kevés lenézéssel a hangjában. Végül egy nemzetközi kézjelet használt annak kifejezésére, hogy a fickó teljesen elmebeteg.
Kelly felidézte a hangját és forró tenyerének emlékét és megállapított, hogy akármilyen hülye is, megmentette az életét, és egyútta felkeltette az érdeklődését is.
Úgy egy órás lábadozás után annyira eltompult a lábát gyötrő fájdalom, hogy elindult újra a szinpadok felé. Az egyik előtt meglátta a foncsorozott napszemüveges tűzmágust. Odalépett mellé, de a hangerő nem engedte, hogy értelmesen szót váltsanak, és Kelly a támadáskor le is esett a telepatikus hálózatról. Nem is tudta hirtelen hogy köszönje meg, hogy megmentette az életét. A zene ütemére önkéntelenül is mozogni kezdett, a fekete férfi pedig mintha csak erre várt volna oda húzta magához táncolni. Nem szóltak semmit csak élvezték a ritmust és egymás közelségét. Sajnos még két riasztást kaptak, így nem tudtak egyetlen szót sem váltani.
Kelly nem lakott Horizonton. Szeretett ott lenni, és ennyi év után is büszke volt rá, hogy bejárása van az isten kebelének is hívott mesterséges minivilágba. Volt egy pici szobája, ami a fenyvesre nézett. Úgy járt ide, mint aki nyaralni megy. nagyon sokat dolgozott egész évben. Meglehetősen sokat a Rend felkérésére is. És mint jólmegérdemelt exklúzív jutalomra gondolta arra havi 2-3 napra amit a Horizonton töltött.
A fesztivál után parancsot kaott, hogy jelenjen meg, és következő utasításig maradjon is ott. kelly szívesen ment, és jutalomként fogta fel a hirtelen jött szabadságot.
A Horizont főépülete a Nagy Ház zavarbaejtette méreteivel. Az üvegmennyezetü aula csak előjáték volt a főlépcső hófehér márvyányához. A főlépcsőt egyenesen nyomasztónak találta, így mindig a hátsó lépcsőn közlekedett. Az is olyan tágas volt, mint máshol a főlépcső. Négyszögletes, kis fotelekkel ellátott pihenőkkel és virágokkal. A Nagy Házban nem voltak liftek. Aki nem tud lépcsőtmászni igénybe vehetett eszközöket, de a Horizont erőforrásai messze nem voltak korlátlanok, így ilyesmire nem pazaroltak belőle. Kelly szerette ezt a hozzáállást. Büszke volt az egész komplexumra és büszke volt a Rendre mely nagyrészben megípítette.
A saját háza a Thig, a renden belül némi ellenérzést keltett. Hasonlóan a Tytalushoz, tőlük is tartottak. Kelly nem nagyon értette ezt a tartózkodást. Ő otthonosan mozgott a technokrata eszközök között, bátran merte őket használni, miközben mélyen és teljes szívével hitt a mágiában, a felébredett tudat akarat-erejében. Nem értette mi ebben a visszatetsző. Most is, ahogy a hátsó lépcső caplatott felfele szembetalálkozott két bírával, akik épp csak egy apró biccentéssel fogadták köszönését, és hosszú hallgatásba burkolóztak, míg ő ki nem került a hallókörböl.
Magasra mászott. Legfölülre az extázis kultuszát ápoló rend főhadiszállására. Szeretett velük lenni, mert hasonlóak voltak hozzá. a lendület, a zene, az öröm volt a fő hajtóerejük nekik is. Az extázis volt a fókuszuk, ezért hajlamosak voltak más rendbéliek andrenalin mágusoknak hívni őket. Kelly nem sokat adott az ilyen jelzőkre. Nagy gondot fordított arra, hogy minden rendből ismerjen jópár embert, és minden körülmények között igyekezett jóban lenni velük. A kultisták helye pár teremből állt, az előterükben söntéssel, és egy mosolygós nagyradab szelíd motoros forma fickóval, Joe-val. Joe garázsának hívták a helyet. Innen nyílt a keztrec terem, a koncertterem és a Luminárium. Kelly a Lumiba ment be, meg sem állva a söntésnél. Lekapta a cipőjét és egyenesen a teraszra ment. Körbenézett a majd 20 emelet magasból és mélyet szippantott a z illatos levegőből.
-Hello Kelly. - vigyorgott rá egy tejfelesképű suhanc.
-Á, Leo! Hogyhogy itt? Kiengedtek a kolostorból egy kicsit?
-Ebédszünet van. Gyere el holnap este a koncertre. Ihatnánk valamit.
Leo alig lehetett több tizenhétnél. Nem rég lakott Horizonton és keményen belevetette magát az Akasha Testvériség képviselte útba. Tökéletes uralom a test és az elme felett - volt a jelszavuk, és valóban lenyűgöző harcos-gondolkodókat neveltek. Leo Mestere Hien volt az egyik legnagyobb élő legendája a testvériségnek. Kelly sosem találkozott a nagyhírű mesterrel, és cseppet sem vonzotta a harcművészet. kedves jótestü srácokkal viszont szívesen lógott, így megígérte a csillogó szemü Leonak, hogy benéz másnap este. Kifele menet elvett egy ismertetőt a koncertről.
A kis papír kellemes táncolható rockot ígért. Kellyben meg is moccant a kapcsolati hálót szövögető lény, és bement a kilencediken a Saod Longue-ba. Bee és Margo törzshelyére, majd miután kiszedte a lányokból, hogy az őt megmentő őrült Flambeau házi a földszinti műhelyek egyikében tartózkodik szinte folyamatosan lerobogott, hogy megkeresse.
A műhelyben meg is találta a nagyradab fekete fickót. Egy kopott kék kantáros szerelőnadrág volt rajta. Jól láthatóan semmi más. Dühe viszont messze izzott. Háttal állt ugyan az érkező Kellynek, de úgy fordult vele szembe, mintha várta volna. Tökéletesen tükröződő szemüvege alatt dühösen összeszorított szája árulkodott indulatairól.Kelly megtorpant.
-Bocs... - lassan leguggolt és messze maga elé tette a koncertismertető fecnit, mintha egy túszdráma zárójeleneteként a fegyverét tenné le. - Csak meg akartam köszönni, hogy megmentettél.
-Nem tegeződünk. - dörrent rá a férfi, és jól láthatóan igyekezett legyűrni dühét, ami valószínűleg nem a lánynak szólt.
Kelly miután letette a papírt lassan felállt és elhátrált. Kint az aulában aztán döbbenten csóválta a fejét.
-Valóban egy idióta - szögezte le, mint egy magának.
Pár nap múlva Mr. Leaper, a rendfőnök hivatta. Az irodaajtót a riasztóan vigyorgó FuelMan nyitotta ki, és a megbeszélés alatt végig mögötte állt. Mr. Leaper megköszönte a fesztiválba fektetett munkáját és örömét fejezte ki, hogy ennyire minden várakozásukat meghaladóan eredményes volt. Majd gyorsab megbízta egy sürgős munkával. A határidők, a környezet és a szituáció egymagában is elég nehézzé tette volna a munkát, így ezek együtt szinte lehetetlenné nehezítették a feladatot.
Nevadában létesített Illegális bevándorlóknak helyt adó zárt telep mellett kellett kultúrálisan összehozó, antirasszista fesztivált tartani a helyi lakosság megbékéltetésére. Kelly nem firtatta miért alakult így, hogy pusztán két hete van minden szervezésre és helyszínépítésre. megtanulta már, hogy sosem valaki lustasága vagy nemtörődömsége miatt kap nehéz feladatokat, hanem mert reménykednek benne, hogy talán ő még meg bírja oldani, amit más már képtelen lenne.
Kelly végighallgatta a paramétereket, majd az erőforrásokról érdeklődött. Pénzben nincs hiány, de mást semmit nem tudnak számára biztosítani. Végül Mr. Leaper kedvesen FluelManre mutatott.
-Mr. Rokks lesz a jobb keze. Bármiben áll az Ön rendelkezésére, éjjel-nappal. Nevada nehéz terep. A menekültek sem feltétlenül kooperatívak egy ilyen kedves hölggyel, a helybéliek pedig biztosan nehéz esetek lesznek. Elkél egy határozott fellépésű férfi meggyőzésnek. - FuelMan fújt egyet. Ebből kelly azonnal tudta, hogy büntetésből kapta meg a férfit aszisztensnek. Azt azomban még az irodából kilépve sem sejtette, melyiküknek nagyobb büntetés ez, illetve hogy miért érdemel büntetést.
-Lehet, hogy mert nem támadtam meg azonnal a fesztiválon a tűzzel játszadozó umbralényt? - töprengett kelly, miközben az irodából kilépő Fűtő elé állt. -menjen kérjen egy mobilt Henrytől, aztán találkozunk az irodámban. - sorolta utasításait Kelly, tagoltan kétszer elismételve Los Angelesi irodája címét. Megállapította közben, hogy rendkívül idegesítő a Fűtő tükör napszemüvege, melyben a tű-élesen látja a saját tükörképét. A Fűtő elmosolyodott és közölte a lánnyal, hogy két napig dolga van, és annak örülne a legjobban, ha egyáltalán nem tarta igényt aszisztensi munkájára. Kelly döbbenten szembesült azzal, hogy Fuelman egyáltalán nem veszi komolyan a Rend nagytiszteletű vezetőjének parancsát. csalódott volt és felháborodott.
-Mit képzel? Azt hiszi hagyni fogom, hogy az ön lustasága vagy sértettsége miatt elbukjak egy amúgy is emberfelettien nehéz feladatot? Ha ezt hiszi nagyon téved. Megkapja a két napját, de ha hátráltat a tétlenségével vagy ne adj isten nincs ott a megbeszélt helyen, saját kezüleg tépem le a tökeit.
A Fűtő felnevetett, majd bólintott és faképnél hagyta a dühtől fortyogó Kellyt.
Valami hihetetlen módon az UNESCO az ügyük mellé állt, így már sokkal hatékonyabban tudott zenekarokkal és más művészekkel tárgyalni. A második nap végére összeállt a fesztivál programja, és a marketingtevékenységet is elkezdték.
Kelly kiment a Horizontról a találkozási pontra. A Fűtő már várta. Gorombán válaszolgatott és szemlátomást nyűg volt számára az egész. Kelly hálája elsüllyedt valahova a napi fontos teendők alá. Ha a férfira nézett Bee kézmozdulata jutott eszébe. Őrült.
* * *
A nevadai fesztivál a Fűtő látványos szenvedése ellenére is igen jól sikerült. Kelly nem vesztegetett a fickóra több figyelmet. Néhányszor összecsattant vele, amikor az látványosan nem vette komolyan a neki kiosztott feladatokat, vagy fél napokra eltűnt a sivatagban és összeégve, eszelős jókedvvel tért vissza. Persze ilyenkor mindig odaparancsolta magához Leot és meggyógyítatta magát a fiatal akasával. Leonak persze valahol imponált ez a macho viselkedés, úgyhogy ugrott is mindig. Kelly pedig nem tudta eldönteni mi bosszantja jobban, ha a szeme előtt nyűglődik a valóban nem neki való feladatoktól, vagy ha nincs is szem előtt, mert lóg.
Végül a fesztivál második napján úgy alakult, hogy egy lakókocsiban aludtak, és a sivatagi éjszaka hidegje a lakókocsiba is befészkelt. Kelly annyira fázott, hogy képtelen volt elaludni, így kissé módosult tudatállapotban átmászott a Fűtő mellé, és úgy húzta magára az izzóan forró meglepett férfit, mint egy takarót.
-Hallo, kisasszony. Nem gondolja...? - hebegett a döbbent Fűtő, miközben tagadhatatlanul hatással volt rá a lány fesztelensége. - Ilyen ha haragszik? Mert akkor még bosszantanám kicsit.
-Az a legkevesebb, hogy ennyi lógás után megkímél a fagyoskodástól. Forduljon már idébb.
A Fűtő átölelte és hagyta, hogy Kelly combja az övé közé furakodjon. Göndör haja az arcát cirógatta. Mély levegőt vett.
-Ne izguljon, ettől még nem leszek a csaja.
-Megnyugtató a tudat.
-Legalább alváshoz levehetné azt a szar szemüveget.
-Nem veszem le.
-Oké... nyom..
A Fűtő öblösen felnevetett és végigsimított a lány hátán.
-Annyi baj legyen.
-Ritka egy bunkó alak maga, Mr. Rokks.
-Ne hívjon Rokksnak Kelly, ha jót akar.
-Tyű. Egészen befostam a félelemtől. - mormogta hanyagul Kelly.
-Pedig jobban tenné, kislány. - a Fűtő hangja acéllá keményedett. Kelly felemelte a fejét és próbált a Fűtő szemébe nézni. Persze a foncsorozott lencsék miatt saját magát látta csak.
-Gyűlölöm a szemüvegét.
-Jobb így mindenkinek, higyje el.
A Fűtő forró kezei a pulóveren keresztül is szinte égették Kelly bőrét.
-Micsoda tűz lobog magában. Sok mindent láttam már. Nem hiszem, hogy a szemei annyira felzaklatnának.
A Fűtő szája cinikus mosolyra görbült, és levette a szemüvegét. Kellyben bennt maradt a szussz. Nézte a férfi szemüregében lobogó lángokat. Belátott az idegnyalábok kijutására alakult Lyukig. Megborzongott, de nem tudta levenni a szemét az istentelen látványról. A Fűtő visszatette a szemüveget és sóhajtott egyet. Kelly pedig szinte elbújt a forró ölelő karokban.
A fesztivált követően berendelték őket Mr. Leaperhez, aki meglepő módon megdícsérte őket és megköszönte a remek munkát. A Fűtő csak morrantott és távozott. Kelly még válaszolt pár részletkérdésre. A műhelyben érte utól a Fűtőt, aki mintha nem lett volna annyira feszült.
-Ha jól sikerül egy buli, meg szoktam ünnepelni.
-Legfelül szerintem most pénteken is lesz koncert. Talán valami lájtosabb, de a fiúkhoz is lemehetsz, ott keményebb zene szól. - Válaszolt a férfi de meg sem fordult. Levette a polóját és a nadrágját. Majd a koszos kék szerelőruháért nyúlt.
-Ez az utolsó alkalom, hogy bulizni hívlak.
-Nocsak?! - nézett fel a szerelőnadrágból. - Tegeződünk? - Megfordult és odalépett Kelly elé. A szerelőnadrág a vállára dobva. Kelly majdnem elnevette magát. Ismerte ezt. Mostanra biztos lett benne, hogy a Fűtőnél ez valaminek az álcája csupán. Az gondolta, hogy valószínűleg a nők halálra rémülnek a szemétől. Hogy nem tud olyan oldott és könnyed és őszinte lenni, mint az aki a másik szemébe tud nézni. A Fűtőnek nincs módja erre. Kelly látta a boxer moccanását és érezte a férfiból áradó természetellenes hőt. Ismerte a látványt, amit a napszemüveg takar és hirtelen megértette miért olyan a Fűtő, amilyen. Megelőzte a férfit. Gyorsabb volt. Odahúzta a fejét, a száját a szájához. Finoman csókolta, szelíden. Aztán egyre erősebben, egyre mélyebben, végül hagyta elharapózni a férfiban a tüzet. Szokatlan volt a hő és az azzal járó lendület. A Fűtő felemelte és nekitámasztotta a gépnek amin dolgozott. Két mozdulat, és már benne is volt. Kelly feloldódott a férfi elsöprő erejű ölelésében. Nem tartottak sokáig. Ám intenzitásban, hevességében megrázó élmény volt. Mikor végre ismét padlót ért a lába, Kelly nekidőlt a ziháló férfinak. Arca az izzadságtól nedves de forró mellkasán, kezei ernyedten lógtak a teste mellett. A Fűtő ölelte, tartotta percekig. Végül Kelly eltolta magától gyengéden és pimaszul az arcába nézett, már kérdezett volna valami szemtelent, mikor a Fűtő rátette az ujját Kelly szájára.
-Igazad van, Kelly. Jobb ha tegeződünk.
Ha Kelly Horizonton volt a Fűtő megragadta az alkalmat és nála aludt. De gondosan ügyeltek mindketten arra, hogy a másik ne vélje kapcsalotnak rendszeres együttlétüket. Kommunikációjuk gyakorlatilag ennyire korlátozódott. Mégis, Kelly biztos volt benne, hogy szinte ő áll legközelebb a Fűtőhöz.
A motoros affért követően kapcsolatuk meglazult. Kelly ha csak tehette Leo és River társaságában töltötte szabadságszerü 2-3 napjait, amit egy-egy agyonhajszolt párhetes periódus után Horizonton töltött. Képtelen volt kizavarni a fejéből Rivert. A gondolatai folyton körülötte jártak, de a társaságában szinte minden magabiztosságát elveszetette. Lelkiismeret furdalás nem érzett FuelMan felé, hiszen sosem gondolt úgy a fekete férfira, mint társára. Egy remek adottságú szerető volt, aki kellően egzotikus, hogy lassan unjon rá. FuelMan nem lett lényegesen kedvesebb vele. Inkább csak nem bunkózott. Kelly nem tudta eldönteni, hogy a motoros csetepaté miatt vagy a sok dugás miatt enyhült e meg a köztük dúló szócsata.
Rivert alig több, mint két hét választotta el a szerzetesi avatásától. Ahogy fogytak a napok, Kelly úgy esett egyre inkább kétségbe. Ha a fiú szerzetes lesz, akkor nem fog járni senkivel. Az akasa testvériség nem buddhista rend, de eléggé hasonlít ahhoz, hogy ne lehessenek ilyenfajta könnyítések. kelly biztos volt benne, hogy a szerzeteseknek nem lehet családjuk ez esetben sem. River pedig pont úgy viselkedett, mint aki már lélekben túl van rajta. Hosszú elvonulásokon már túl volt. Nyugodt volt és derűs. Szívesen sétált Kellyvel és szívesen ment vele, de sosem mutatott több érdeklődést, mint ami a barátságba is belefér. Kelly viszont szeretett volna "utolsó vacsora" lenni. Így aztán megkeresteLea Kirjant,a verbéna rendi barátnőjét, akinek nemrég volt esküvője. Hogy segítsen elcsábító vacsorát rittyenteni Rivernek, hátha. Lea persze kiváló tanácsadónak bizonyult, és egy délután alatt összeállt a menü, amit Kelly maga is meg tud főzni.
A vacsora igen jól sikerült, bár nem egészen oda szaladtak ki az események ahova Kelly remélte. Végül, mikor elköszönt a sráctól, végleg lemondott róla, hogy bármilyen formán közelebb kerülhet hozzá. Barátja lehet, barátnője nem.
Közben Zodiac, aki a tetoválásait készítette a motoros akciókban, üzent neki Joeval. Kelly szívesen ment találkozni Zoddal. Egyrészt mert Zod nagyon egzotikus volt. Másrészt mert igen kalandosnak ígérkezett vele bármilyen egyszerű találkozás. Most sem mehetett egyszerűen be az erdőbe és nem sétálhatott végig valami ösvényen, hogy eljusson Zod két fa közé, a magasba épített házához. esély sem volt erre. Ha megpróbálta volna, jó eséllyel ott kőrözhetett volna pár méterre a nagy háztól, és minden erőfeszítése ellenére sem jutott volna be az erdőbe. A meghívóját egy Maaline nevü lány adta át. Olyanformán, hogy finoman beleharapott a csuklójába. kelly rámeredt a fognyomokra majd a lányra bámult. az megvonta a vállát és bocsánatkérő hangon avatta be Kellyt.
-A nyála még a számban volt. azt felismeri rajtad az erdő.
-Zod. - válaszolta kelly, mintha ez mindent meg is magyarázna. A lány azonban úgy bólintott, hogy Kelly tudta, hogy mindent meg is magyaráz.
A fickó most lent várta a ház közelében. kedves volt, nyílt és érdeklődő. Nem kertelt és nem körülményeskedett.
-Szeretnék egy méltó ünnepséggel megemlékezni a Horizont alapításáról, Kelly. Ebben szeretném a segítségedet kérni. Azt beszélik nagyon jól értesz az ilyen tömegszórakoztató események megszervezéséhez.
-Ez a munkám. Igen. Azt hiszem nagyon is értek hozzá.
-Azt szeretném ha mindenki kijönne a házból. Mindenki találna olyan formát ami örömet okoz neki. Így együtt lehetnénk, ezen a nagyszerű évfordulón. Nem csak fejben, tudati szinten, hanem hús vér valónkban egyszerre láthatnánk mindenkit. Zene, tánc, étel, ital, szex. Hm?
-Meg tudom csinálni, szerintem. Milyen erőforrás áll rendelkezésre?
-A kávézóink és éttermeink kitelepülhetnek. A kultisták bátran hozakodjanak elő zenekaraikkal, a kórus is kaphatna valami állandó helyet, ahol végtelen dalukat énekelhetik. A verbénák és álomszólók kapnának egy egy tisztást, a Hermész rend meg majd egy sátrat, ahol előadásokat tarthatnak. A többi tradiciónak szerintem nincs szüksége ilyen konkrét helyre. Azt hiszem semmi extra, különösebb erőforrásra nincs szükség. Csupán egy koordinátor, akinél összefutnak a szálak.
-A te neved alatt zajlik ez?
-Igen. Én vagyok a főnök.
-Mikor lenne az esemény?
-Nagyjábol három hét múlva. 17-én, pénteken.
-Oké. Holnap után, szerdán visszajövök, és elmondom mire van lehetőség. Te meg meg eldöntöd megfelel e úgy. van valami ami előreláthatóan nehéz lesz?
-Az időjárás nagyon fontos. Jó idő kellene.
Kelly elnevette magát.
-Ez itt a Horizont. Olyan időjárást csinálunk, amilyet akarunk. Mi ebben a nehézség?
-Ez a bátyám Tod feladata szokott lenni. De mint azt magad is tapasztalhattad mostanában elég szélsőségesen alakul. Nincs igazán jól a bátyám, és attól tartok ez csak rosszabb lesz. - Itt elgondolkozva nézegette Kelly arcát- Azt hiszem beszélhetnél vele. lehet, hogy te sokkal inkább tudnál rá hatni mint én. Elvégre ez a munkád- Nevetett fel újra.
-Oké. Nem gond. Hol találom?
-Jelenleg Nepálvban van. Duzzog.
-Fasza.
-Nyugi, van indiai kapu, onnan vonattal, és onnan már nincs messze.
Kelly sóhajtott egyet.
-Én szerdán megyek újra. Hátha sikerült végigondolnia, és hajlandó visszajönni.
-Mi baja van?
-Bezárva érzi magát ide.
-Jaj de ismerős. - sóhajtott fel Kelly. - Erős okos férfiak, akiket bezártak a paradicsomba.
Zod mosolygott.
-Akkor velem jössz?
-Oké. Megyek. Akkor szerdán.
Köszönöm. Találkozzunk a vonatállomáson. Az indiai kapu a testvériség kolostorából nyílik. Kint várlak. - Zárta le Zod a csevegést és Kelly számára meglepő fordulatként szájon csókolta.
-Csak, hogy visszataláljak, ugye? Kell a nyálad belém.
Zod elnevette magát.
-Ez a legkellemesebb módja a jelszavazásnak.
Kelly mire visszaért a Nagy házba teljesen fellelkesült. Egy ilyen nagyszabású buli Horizonton olyan lenne neki, mint valami jutalom. Felment Joe-hoz és lelkesen elmesélte. Joe a várt lelkesedés helyett csak felvonta a szemöldökét.
-Az emberektől elvonultan élő, szinte tradición kívüli Zod, Horizont jubileumi ünnepet szervez?
-Szerveztet...
-Végülis jó lehet. Itt a srácok biztosan örülnek majd neki.
-Nem látom, mi baj lehet ebből. Úgyis itt vagyunk, egy nap lehet olyat, hogy mindenki henyél.
-Jól van. - mosolyodott el Joe - Akkor én az Extázis Kultusza nevében kitelepítem a Joe's Garage-t. Velem ne legyen gondod. Nézd! Ott jön Vic.
Kelly kapott is az alkalmon, hogy a kultisták rendfőnökével beszéljen. és ahogy az várható volt, ő rögtön három zenekart ajánlott is, valamint megígérte, hogy a három artistát és a capueirázó csapatot is felkéri. Kelly Vic felbukkanását jó ómennek tekintette és lement a Mennyei Kórus és az Akasa testvériség vezetőjével is beszélni. A Kórustól Anna nővért sikerült elérnie, aki örömmel vette az ötletet, bár mint bevallotta, ő maga nem tud pontos alapítási dátumról. A Testvériségnél Hien mestert találta, mint legmagasabb rangú személyt. Az öreg Hio mester nem foglalkozott már ilyen csip-csup dolgokkal. Kelly még sosem találkozott Hien mesterrel. Leo és River gyakran emlegették, és azok alapján nagyszerű figurának tünt. Hien mester a rönknél álldogált és a kolostort méregette. kelly odament és tisztelettel de elég sután meghajolt előtte. -Mester ne haragudj, hogy megzavarlak. Frozen szerzetes irányított hozzád. Hien mester bólintott és figyelmesen hallgatta Kellyt.
-A Horizont megalapításának évfordulójára szervezünk egy összejövetelt. Szeretném megtudni, hogy látsz e arra módot, hogy mindannyian részt vegyetek benne, és ha igen mivel tudnánk ezt segíteni? Hien mester felvonta az egyik szemöldökét.
-Ki kért meg a lebonyolítására, Kelly?
Kelly elpirult, pedig semmi oka nem volt rá. -Zodiac Hops, az erdész. Hien mester arcáról eltünt a derü. Hosszan nézte Kellyt, aztán hátrafordult az erdő felé. Mikor végre ismét kellyre nézett és válaszolt, azt úgy tette mintha semmilyen más választása nem lenne, és ez a döntés egyáltalán nem lenne kedvére való.
-Természetesen részt veszünk rajta. Főleg ha egy ilyen nagy öregje indítványozza az ünnepséget. Azt hiszem semmire nincs szükségünk. - Hien mester meghajolt.
Kelly igyekezett követni a mozdulatot és elköszönt. Ekkor ütötte fel fejét benne az a rossz előérzet, ami napokig meghatározta az ébren töltött óráit. Visszatért a házba és felkereste a maradék, kis számban jelen levő tradiciót is. Mindenki egyöntetűen részt kívánt venni, bár sokan furcsállották az ünnepséget. Kellynek lassan összeállt, hogy Horizont megépítése nem egy ötlet és egy kivitelezés volt, hanem egy hosszú majd egy évszázados folyamat eredménye. Végre leesett neki, hogy a Horizont alapítását ünnepelni olyan, mint egy hegy kialakulásáét. Nincs hozzá dátum, de még évszám sem. Felfele indult aztán, hogy saját tradicióját is hiovatalosan felkérje. A Tiq-ház a hermész renden belül fiatal volt, és kevés taggal képviseltette magát Horizonton. Így Kelly Mr. leaper irodája fele indult, felkészülve a bohókás professzor figurájába bújt rosszindulatú rendfőnökre. Mr. Leaper nyájas volt, mint legtöbbször Kellyvel. Érdeklődve hallgatta meg a terveket, és rögtön rákérdezett, hogy mióta végez Kelly ilyen szerteágazó önkéntesi munkát itt. Kelly nem kívént válaszolni, így beállt némi csend. Mr. leaper hátradőlt hatalmas íróasztala mögött, gazdagon faragott székében. Ujjait finoman összeillesztette és mosolyogva nézett Kellyre.
-Bizonyára nagyszerű munkát végez ezúttal is. Kérem maradjon elérhető. Igyekszem minden házfővel értekezni erről a fontos és valóban sürgető eseményről.
Kelly minnél több időt töltött Mr. leaper közelségében annál kevésbé kedvelte. Ismét eszébe jutott a motoros ügy végén lefolytatott tárgyalás, amiben gyorsan és hatékonyan eltiltották Fuelmant minden külső munkától. Azt az embert akinek a Horizont akkor is szűk, ha bármikor kimehet, azt aki csak kényszerből éllt itt. Most gyakorlatilag bebörtönözték egy olyan helyre ahol semmi hasznosat nem tud magával kezdeni. Kelly magát okolta mindezért, de nem tehetett semmit. Nem maradt más, távozott Mr. leaper irodájából és leült az Africa Longue-ba egy kávéra. Fejben feladatokat állított megoldási és fontossági sorrendbe. Köztük előkelő helyen szerepelt, hogy megtudja ki is Zod pontosan. Azt tudta, hogy a Horizont állat és növényvilágának gondozója, de ennél és a bosszantóan sármos küllemén túl nem sokat tudott róla. Abban is biztos volt, hogy kivételesen jól ért az alakformáláshoz, az élő hús alakításához. Biztos volt benne, hogy az a suta kis unikornis is az ő műve volt.
-Ki a fene vagy te Zod Hops? - kelly eltűnődött a lehetőségein, aztán felkerekedett és bement a virtuális adeptusok labirintikus folyosójára. Tom ahogy mindig, úgy most is készséggel állt a rendelkezésre. Mikor kimondta, hogy kiről vadásszon neki anyagokat Tom szemei elkerekedtek. Azt ígérte két nap alatt megszerez minden elérhetőt róla, de nem lesz könnyű. Az ilyen öreg rókáknak nem sok adatuk van szertehagyva.
Kelly megköszönte és visszament a kávézóba. Az volt az érzése, hogy elfelejtett valamirt. Ahogy gondolataiba mélyedve rajzolgatott a megmaradt kávéhabbal a kiskanál segítségével a bögre mélyén, észre sem vette mikor a vigyorgó Samurai odaült hozzá. -Szia Kelly. - köszönt rá a furcsa álomszóló. Kelly meglepetten nézett fel rá.
-Hello. Zod mondta, hogy te intézed a mulatságot.
-Ühüm.
-Szeretnélek megkérni, hogy különíts el egy kaput a barátaimnak.
-Kik a barátaid?
-Olyan lények akik nem feltétlen öltenek anyagi formát, de szeretném meginvitálni őket a buliba. - a Samurai már már vigyorgott. Kellyben a rossz előérzet úgy áradt szét mint vízben a tinta.
-Nem képzeled...
-Miért nem? - a fickó ártatlan arcot vágott. Az arcára festett ezüst csillagok forogni látszottak.
-Nem engedünk be szellemlényeket most sem, ahogy eddig sem, és ha rajtam múlik eztán sem.
-Jaj Kelly ne légy már ennyire hermész rendi. Olyan kötött fogásúvá akarsz válni mint Jude Montagne vagy Mr. Leaper?
-Nem vagyok kötött fogású, egyszerűen ez esetben egyet is értek a szabállyal.
-De egy csomó másik esetben nem.
-Szerintem nem beszélgettem veled sosem a Rendhez fűződő érzelmeimről.
-Valóban. - nevett el magát az álomszóló. - Az arcodra van írva. Előbb gondolnám hogy kultista vagy, de még azt is, hogy virtuális adeptus, minthogy Hermész felkent kis követője. Több benned a kezdeményezőkészség, a kreativitás, a tűz. Kötnek ezek a szabályrendszerek, nem segítenek.
Kellynek elakadt a szava. Az utolsó tárgyalás óta ezt érezte. Azt, hogy nem tartozhat abba a társaságba ahonnan ilyen leszabályozott, bürokrata, szűklátókörű alakok kerülnek ki. Végig is vette fejben az összer rendjebélit, és arra a siralmas következtetésre jutott, hogy még a Fűtő, Haravjevics, bár ő semmit nem tett a tárgyaláso az esztelen bünettés ellen, a házfője Müller, aki jó fej volt, de alig találkoztak és Volgrad Adrejev, aki szintén házbélije volt, és egyben volt élettársa is. Bruce néven ismerték akik ismerték. Nos ő nem dolgozott többé Horizonton... Szóval nem volt hosszú azoknak a listája, akik a saját rendjében kedvesek voltak valamiért neki. Ám ellentétben az összes többi Tradicióval, innen nem lehetett kiszállni. A rend kialakított egy olyan rndszert, egy olyan belső struktúrát, ami elméletben lefedett minden személyiségtipust, minden érdeklődést. Lehetőséget és teret biztosított mindenféle ambíciónak. Mégis...
-Így alakult. - hagyta rá Kelly. - Nem hozhatod be a kis barátaidt. - Aztán félrebillentve figyelte egy darabig a Space Samurai kifürkészhetetlen tekintetét. - Jól sejtem, hogy teljesen mindegy miben maradunk, a kis barátaid itt lesznek?
-Igyekszem nem felbosszantani téged. - mosolyogva meghajolt és elindult a főlépcső felé. - Szép napot Kelly.
Kelly megrázta a fejét, mintha valami rossz gondalotat karana elűzni. A rossz előérzet felkúszott a gerince mentén. A kezein lilásak lettek a körmök és hideg lett minden tagja. Néha, ha olyasmivel találta magát szemben amit sehogy sem látott át kicsit oda kellett bújjon valakihez. Aztán az ölelésből kikerülve már újra magabiztos volt. De néha, mint például ez alkalommal nagyon kellett valaki fizikai közelsége, aki erősebb, mint ő. Lement a Fűtőhöz.
A morcos tűzvarázsló a műhelyében ücsörgött. Lábai a munkaasztalon, háttal a nyitott ajtónak. Kezében egy pornóújság. Kelly megállt az ajtóban és elmosolyodott.
-Vagy a kalapács vagy az ütvefúró?- élcelődött.
-Na gyere csak ide, te kis értelmiségi szuka. - fordult hátra a Fűtő. - Ej de rossz bőrben vagy, bébi. Gyere, igyunk meg valamit, mielőtt.
Kelly ugyan elfintorodott erre, de ellenkezni esélye sem volt. A Fűtő felpattant és kézenfogta, a Flambeu kocsmáig meg sem állt vele. Ott aztán itattak a lánnyal valami lángoló méregerős piát, amitől hólyagosra pörkölődött a szája. A tűzvarázslók háza, a renden belül kicsi volt. Itt Horizonton négy varázsló képviselte. A kocsmájukat egy fehér hajú fickó vezette, akinek az egész arcán átívelő, napot ábrázoló hegtetoválásdíszelgett. Mikor Kelly sikeresen lepörkölte a lángoló itallal a száját és a nyelőcsövét a fickó majd megfulladt a röhögéstől. AFűtő felpattant és egy bőrdzsekis srácnak kiálltott, aki azonnal ott termett és könnyedén gyógyította vissza Kelly sebesüléseit.
Kelly amint elmúlt a fájdalom, még az ijedtség okozta adrenalingőzben lekevert egyet a Fűtőnek és faképnél hagyta. Annyirabénának, szerencsétlennek érezte magát, hogy képtelen volt a macho pasikkal kibélelt kocsmában maradni. A Fűtő utánna jött. Végül megálltak a kihalt Nuevo cukrászda teraszán, az asztalra borított tonettszékek lábai alkotta erdőben.
-Szólhattál volna.
-Mondtam, hogy gyorsan idd.
-Gyorsan ittam.
-Nem eléggé.
A Fűtő átölelte hátulról.
-Bocs.
-Azért mentem le hozzád mert erőt akartam meríteni az erődből. Erre most szerencsétlenebbnek érzem magam mint előtte.
-Most itt vagyok. annyi erőm van, hogy három másiknak is elég lenne. - mondta karikírozott komolysággal és belecsókolt Kelly nyakába. Kelly, ettől a perzselő lehelletétől máris jobban érezte magát.
-Mi a feszkó, kicsilány?
-Zod. Bulit szerveztet velem, úgymond jubileumit. De valahogy rossz előérzetem van. Minden tradició, minden ház kinnt lesz a kertekben. Tod, az időjáráscsináló csávó meg duzzog Nepálban, és persze nekem kéne kimenni meggyőzni. és még csak ellenkezni sem tudok, mert basszus valóban ebben vagyok a legjobb. Kimegyek, rábeszélem, visszajövök.
-Nepálba?
-Aha.
-Veled megyek. Még bármi bajod eshet.
-Nem jössz velem, mert kijárási tilalom van rajtad. nem teheted ki a lábad.
-Senkinek nem tünne fel.
-Szerinted egyx kissé kattant időjáráscsináló örülne egy marcona, lobbanékony tűzvarázslónak? Másrészt a puszta testhődddel ökológiai katasztrófát idézel elő egy hóval vastagon borított magas hegyen.
-Fuelman elkomorult. Elengedte Kellyt. A lány megfordult és végigsimított a Fűtő izmos mellkasán.
-Vigyázz magadra Kelly.
-Pár nap csak ez a Nepálosdi. Aztán valahogy el kell döntsem, beköpöm e a Space Samurait Mr. Leapernél vagyhagyom, hogy a fejemmel gurigázzanak öreg harci rókák. Annyira kicsúszni érzem a gyeplőt a kezemből.
-A Samurai? Mi van vele? Mit csinál?
-Szellemeket akar behozni..
-A faszt hoz be szellemeket.
-Kb ezt mondtam.
-Ki van a faszom ezzel a kibaszott intrikus köcsögtanyával. Gyűlölöm. Kisded kis játékokkal szivatják egymást, vagy olyan egetrengető műveletekbe fognak, hogy nemcsoda ha ízekre szedi őket isten Haragja. Bakker.
Kelly nem tudott mit mondani neki. Mindezt leszámítva számára ez a hely volt a paradicsom maga. Így inkább megcsókolta, a többi ment magától.
Az indiai kapu valóban a kolostorból nyílt, de Kelly nem tudta a kilépési műveleteket. A szerzetes aki megmutatta neki a kaput otthagyta, nem avatta be a bonyolult rituáléba. Kelly kicsit ácsorgott, aztán felment a tetőteraszra. A szerzetes ugyanis azt mondta, ha valami gondja van a kapuval Hien mesterhez forduljon, aki a tetőn oktat éppen. Kelly felmászott, és legnagyobb meglepetésére fennt nem Hien mestert, hanem Rivert és Leot találta. River elmutogatta neki a rituálét, de Kelly akárhogy igyekezett nem tudta elég pontosan utánna csinálni. Leültek hát a teraszon. A két fiú mint egy mantrát mondták el újra és újra a rituálé lépéseit. kelly leült velük és kiterjesztette a tudatát, hogy pontosan megjegyezhesse a szöveget. Nem alakult közöttük mentális híd, nem kapcsolódtak össze az elméik. Hanem valahogy eggyé váltak. olyan meleg összetartozás érzés kerítette hatalmába, hogy kibuggyantak a könnyei. A rituálét megjegyezte és át is tudott lépni. River csak moslygott mikor Kelly kilépett a forgalmas vasútállomásra.
A nyüzsgő vasútállomásról Zod egy büdös kis zsúfolt putriba irányította. a putriban egy kisfiú volt az úr. Kiparancsolta a családot egy másik szobába. ő maga pedig sűrű bomló hús szagára emlékeztető teát főzött nekik. A tea gyomorforgató íze megpörgette Kelly szem előtt a szobát. A falakon tarkálló filmplakátok voltak csak állandóak. Azok maradtak a helyükön, a szoba viszont megváltozott. Zod kipattant a szobából sé nyújtózott egyet a ropogó havon. Kelly gyorsan felkapkodta a meleg ruháit és a férfi nyomába sietett.
Órákig meneteltek fel a hegyre. Végül egy félköríves kőrakás mellett vertek tanyát. Zod kialakított valamiféle fészket maguknak, amiben a testhőjük termelte meleg végülis teljesen bennt maradt. Összebújva feküdtek és beszélgettek. Kiderült, hogy Zod a motoros balhé óta figyeli Kellyit, és nagyon szeretné támogatni, a rend elhagyást célzó terveiben. Zod váltig állította, hogy számosan elhagyták már hermész remndjét, és bár ezt a rend cáfolja, utóbb semmi bajuk nem esett. Hosszan és meggyőzően beszélt a kis renegát csoportról, akik a Horizont nagy öregjeiből is maguk között tudnak párat, és akik megvédnék Kellyt ha ki merne szállni.
Kiszállni? A Rendből nem lehet kiszállni. nem véletlenül várnak egy évet az első eskütétellel. nem véletlenül a legnagyobb, a legösszetettebb és leg sokszínűbb rend. maga a varászlótársadalom legitimitása. Hermész Triszmegisztosz alkotta jog és szabadságrendszer ez. modern és tradicionális, erős és óvó, kiszámítható, megérthető, élhető rendszer, amiben mindenki megtalálja a helyét. - Hadarta fejben Kelly. Valóban ennyire élhető? Mi lehetene belőle, ha bnem kellene minden egyes mobiltelefonért megküzdenie?ha kedvére lazulhat úgy, ahogy tetszik? Ha akkor és azzal a varázslótársával jöhetne mehetne Horizontról amikor csak akar? Ha nem kéne mindent írásban három példányban iktatni? ha attól és azt tanulhatna akitől és amit akar?
-Bürokraták. - mondta ki kelly helyett Zod.
Lépéseket hallottakk, stabil tempójú,nyugodt lépteket. Zod felpattant és kilopózott. kelly fejében minden neszt túlharsogtak a gondolatok. Boldogan elhagyná a Rendet. annyira szeretett volna úgy lenni, mint kevesen. Úgy érkezni meg a varázslóközösségbe, hogy szabadon választhat. Hogy nem sürgeti senki és semmi. kedvére végignézheti kihez, hova állna be. Mi az amiért valóban az életét adná? Ki a hiteles vezető a szemében. ezer és ezer ilyen gondolat kergette egymást a fejében, mikor Zod visszatért,a látogatójukkal.
A kőrakás takarásából River lépett elő.
-Szia Kelly. Valaki nagyon keres Horizonton.
-Ki? - érdeklődött Zod. River egy gyors oldalpillantást vetett az erdészre, és máris Kellyt nézte. A kezét nyújtotta a lánynak. Az egész jelenet azt az érzést keltette kellyben, hogy most dől el az ő és még számos más ember sorsa is. Hogy Zod és River nagyon is ellenkező oldalon állnak.Nem volt kérdéses kivel tart, bár a döntése árnyékát nem látta be. Megfogta River kezét és felállt.
-Legalább várj holnapig. Holnap elérjük Tod táborhelyét.
River nem engedte el Kelly kezét.
-Ha nem jön vissza a tesód, és vihar lesz, majd bemegyünk a házba. - vonta meg a vállát Kelly. Összeszedte a cuccait és elindult Riverrel vissza. Az odafele 7 órát tartó utat visszafele alig három alatt tették meg. Nehéz volt így is. nem sok szót beszéltek. River vitte Kelly táskáját. A kissrác térkapuszobáján aztán megpihentek egy fél órára.
-Nagy dolgok dőltek most el? - kérdezte Kelly bizonytalanul.
-Nem tudom. lehet.
-Olyan érzés.
-Akkor számodra igen.
-Ki keres?
-Mr. Leaper.
-Téged küldött?
-Engem ő nem küld. - Mosolyodott el River. - Hallottam, hogy kerestet, és gondoltam jobb ha szólok.
-Jobb. Köszönöm. - Kellyn ekkor jött ki a stressz. Képtelen volt magába tartani. Ki kellett tegye, hogy megtisztuljon végre. ki magából, kifele. - Arról gyözködött, hogy hagyjam ott a rendet.
-Hm. És hova nej helyette?
-Sehova. legyek taradición kívüli, mint ők.
-Ők, Ő és ki?
-A Samurai például...
River csóválta a fejét.
-Lehet, hogy igaza van, és jobb neked a renden kívül, Kelly. De hogy tudnád te ezt eldönteni, te, aki eleve úgy érkeztél meg ide, mint felesküdött Hermész rendi? gyanítom, hogy addig nem sokat tudtál más tradíciókról.
-Valóban nem sokat. Tudtam, hogy vannak. De sorsszerűséget láttam abban, hogy megtalált ez az út engem. Eszemben sem volt mást keresni. Gondolod, hogy hinnem kell neki?
-Ismered őt jól?
-Zodot? Nem. Egyáltalán nem.
River elmosolyodott újra. Kelly teljesen megnyugodott a fiú közelségétől.
-Akkor feltehetjük, hogy valószínűleg ő sem ismer téged olyan jól. Tudsz valamit a múltjáról, a tetteiről, a tettei mozgatórugóiról, a céljairól, a szövetségeseiről, az érdekeiről és az ellenségeiről?
kelly belebámult River jó szemébe.
-Nem.
-Akkor menjünk.
Horizonton Moser szinte azonnal lecsapott az érkező Kellyre. A lányban még kavarogtak a szándékok és vágyak. Meg volt hatva, hogy River kijött érte és felkavarták a hűségét feszegető csábítások és félelmek.
Mr. leaper az irodájába volt ugyan, de idegesen járkált mielőtt kelly belépett.
-Miss Bishop! Nagyon örülök, hogy sikerült megtalálni. Merre járt?
-Indiában- hazudta automatikusan, magát is meglepve ezzel.
-Egy nagyon fontos ügyben kérem a közreműködését mint diplomata. Az ügy nem tűr további halogatást, kiassszony. Kérem azonnal induljon és a lehető leggyorsabban oldja meg ezt a lehetetlen helyzetet. - Mr. leaper esdeklő hangon beszélt ugyan, ám mondandója parancs volt. Efelöl Kellynem semmi kétsége nem volt. Moser lépett az irodába és a megbízást adta át Kellynek. a lány átfutotta és döbbenettel vegyes értetlenséggel meredt a rendfőnökre. Mr. leaper imára kulcsolt kezekkel állt, fejét oldalra billentev és tudomást sem vett kelly értetlenségéről.
-Ön remekül szót ért Mr. Rokks-szal. Erről számos alkalommal adott bizonyosságot. meg merem kockáztatni, Ön az egyetlen nem tűzvarázsló aki szót ért vele. keresse meg, és bírja rá, hogy jöjjön vissza. nem nagy ügy önnek. Gondolom estére végez is. Így természetesen az indiai útját csak egy nappal voltunk kénytelenek megrövidíteni.
-Te hülye tüzes bika, te. - kelly olyan szánalmat érzett a flambeau iránt, hogy majdnem elsírta magát. Feltápászkodott és biccentett Mr. leapernek. Már háttal volt mikor kinyögte végül:
-Megteszek minden tőlem telhetőt, uram - és itt fordult csak vissza- de egyáltalán nem hiszem, hogy visszajön.
-Bírja rá, Miss Bishop. Ezért megy maga és nem más. Kelly kilépett az irodából és megállt a titkár asztala előtt. A kis görényszerü Moser felnézett a lányra.
-Mit parancsol, kiassszony?
-Erőforrást.
-Umm. - Moser félrepillantott majd egy bankkártyát nyújtott Kellynek. kelly biccentett csak és elviharzott. felrobogott Tomhoz. Tom aludt, így fel kellett rázza szegény srácot.
-Találtál valamit? Hé! Tom! hallo. Találtál valamit Zodról?
Tom szemei vidáman csillogtak. Ásított kettőt és előhúzott egy pár összetűzött lapot.
-Tod és Zod a két öreg róka. Ikrek. Mind a akettő elég antiszociális társadalmi szinten, de elég szociálisak egyéni szinten.
-Hogy érted ezt?
-Nem tartoznak semmilyen közösségbe, se tradicióba se klubba, se szakkörbe se semmibe. De mind a akettejüknek sok barátja van. Bár be kellett volna térniük, és hivatalosan be is tértek a Rendbe, nem találtam az esküikről semmit. nagyjából ennyit leltem a múltjukról. a mesterük aki behozta őket az a Giamulanti nevü tanár volt, aki annyi jeles arcot adott a Rendnek, Jude Montagnetól Miss Belleville-en át Haravjevicsig. Tudod a századfordulós csapat. Giamulantit aztán a technokrácia kapcsolta le. - Tom és Kelly hosszan hallgatott.
-Választ kaptál a kérdésedre?
Igen, Tom. Nagyon köszönöm! Majd találd ki, hogy háláljam meg. - vigyorgott a fiúra.
Kelly lerohant az egyik amerikai kapuhoz. Kint vett egy remek autóstérképet Nevadáról, egy apró vörös bikinit, vörös lakk magassarkú csízmát, széles karimájú Wesztern kalapot, egy rekesz vizet, egy kocka sört, három pornóújságot, sülthúsos szendvicseket, tizenkettőt, jégakkukat és egy fantasztikus VW Concept T-t.A rend bankkártyája le is merült. Kelly mosolyogva kivette róla az utolsó dollárokat és vett egy menő napszemüveget belőle.
Mágikus képességei alapvetően kapcsolatok, terek, térpontok köré, de sokkal inkább a véletlen, a sorssuzerűség, a ritmus és az emberek közötti véletlennek tűnő kapcsolatalakulások köré alakult. Most kezében a Nevada térképpel, feneke alatt egy mesés sivatagjáróval szinte pontosan tudta merre lehet a Fűtő. Vagy két órát autókázott, mire megközelítőleg a közelébe ért. Fehér sziklák emelkedtek ki a sivatag közúzalékos porából. Egy férfi állt az egyik szikla tövében. Apró fekete pont a nagy fehérségben. kelly arra kanyarodott. Wingless volt az, aki meggyógyította mikor rossz technikával itta meg a lángoló piát.
-Remek a járgányod bébi. - ujjongott Wing. - mi mindent tartasz itt hátul. - hátrafordult és előre emelte a három pornóújságot. - Cicccaaaaa. - Wingless az út további részén elmélyülten lapozgatta a magazint.
Egy nagyhegy meredek tövébe navigálta végül. A naptetkós kocsmáros és a Fűtő kint várták őket. Kelly teátrálisan kiszállt. Lakkcsizmáján csillogott a anap. Feltolta a napszemüveget a homlokára és odadobta a pornóujságokat a fiúknak.
-Sört?
-Nagyon menő a csajod Fűtő. -Hujjogott tovább Wingless.
A Fűtő csak mosolygott a foncsorozott napszemüvege alatt.
-Vigyél el egy körre kislány.
Kelly visszaült és beindította a motort. Nem mentek messze. Egy szikla mögött megálltak.
-Mr. leaper futárja vagy?
-Aha.
-Van pofád idejönni mobilllal meg ilyen kütyükkel? Akár integethetek is neki?
-Ne légy fasz. Megígértem neki, hogy beszélek veled. Ez minden. Mondtam neki, hogy nem hiszem, hogy visszamész.
A Fűtő bólintott és kivett egy sört.
-Mi lett Nepálban?
-Szar. - kelly gyomra összszorult az emléktől. - Hosszan bujtogattak, de egyenlőre ellenállok.
-Nah. Bire? - kérdezte érdeklődve ám tele szájjal a Fűtő. - jó a szhendvis.
-Hogy lépjek, ki, kicsim, érted? Hogy hagyjam ott a rendet. El tudod képzelni, hogy ilyesmire vetemedek és aztán ott maradhatok? Megtatva a kis kecómat a tizennegyediken, és használva a csinos kis bankszámlákat?
-Jó a kocsid, az biztos. - vigyorgott a Fűtő. - Vadi új?
-Persze.
-Nagyon dögös vagy.
-Ne tereld, Fűtő, ne tereld. - Nevetett rá kelly.
Hosszan hallgattak.
-Nem akarok visszamenni. Gyűlölöm, hogy be akarnak zárni, hogy nem tehetek meg egy csomó olyasmit ami nekem fontos. Hogy senki erőt nem vesz magán, és vizsgálná meg a szemem... helyét... hogy mit lehetne. nem érzem, hogy a Rend adna nekem bármit is.
Kellynek felrémlett a Brájen életéből a Mit adtak nekünk a Rómaiak? Című jelenet..
-Mi legyen akkor?
-Én itt maradok. A fiúk velem tartanak.
-Faust?
-Horizontnak közelébe sem jön. nem valami politikus házfő. ha hívják jön, de nem marad itt a szükségesnél többet. Ő csinálja jól.
-Megteheti. Viszont így, hárman vagytok a renegátok, ami azt jelenti, hogy nincs a Horizonton hivatalosan Flambeau. Szép.
A Fűtő komoran bólogatott.
-Az. Mondd meg neki, hogy vannak feltételeim, és ha átver, rágyújtom az egész kócerájt.
Kelly kivette a Fűtő kezéből a sört és megitta.
-Aszem eleget ittál, ideje visszatérj az embereidhez. Én meg elviszem a feltételeidet tartalmazó üzenetetd Mr. Leapernek.
-Ne siess úgy, bébi. - vigyorgott a Fűtő, és behúzta a kéziféket. - Fel kell avatnunk ezt az autócsodát.
Kelly visszatérve Horizontra elég nagy tetszést váltott ki a folyosókon mászkáló mágusokból. Bikini és lakk combcsizma, megtette hatását a cowboykalappal. A földszinten Zodba botlott. a fickó átnézett rajta. kelly utánna ment az edzőterembe. Fura volt bent látni, hiszen az a szóbeszéd, hogy nem teszi be a lábát az épületbe. Kelly bement az edzőterembe. A capueira csapat igen megduzzadt számszakilag. Megállította hát az egyik éppen megérkező srácot, azzal, hogy ki lehet a szakállas srác.
-Tod Hops. Tudod, Éter fia. Ő csinálja az időjárást.
-Ó bazmeg. - Fakadt ki Kelly, és odalépett Todhoz. - Hello. kelly vagyok.
-Tod. Öhm. szia Kelly.
-Megkérdezhetem merre jártál a héten?
-A Karib térségben voltam, vitorlázni.
-Ó. Jó volt? Minden jól ment?
-Igen. Volt két kisebb vihar, de semmi komoly. Miért?
-Nem voltál Nepálban?
-Nem. De hm... jó ötlet. legközelebb arrafele megyek.
-Köszi. Szia. - Kelly sarkonfordult, és felrohant a szobájába átöltözni. Mögötte a döbbent Tod Hops hosszan ácsorgott tanácstalanul. Kellyt nem érdekelte Hops, miután bizonyossá vált számára, hogy nagyon csúnyán átverték. Fejében a gondolatok ismét több rétegben tekergőztek.
Felment Joe-hoz és a nyakába borult.
-Apa, segíts.
Joe elnevette magát és viszonozta az ölelést.
-Mi baj, kicsim?
-Csúnyán átvertek. Utálok politikai csatározások bábja lenni. Úgyhogy sajnos át kell adjam valaki másnak a fesztiválszervezést. Van ötleted ki legyen az? Olyan kellene aki igazán jóban van a Samurai-jal, vagy Zoddal.
-Ó. Sajnálom, hogy nem vállalod. Igazán lelkesek a srácok. Várj csak. Ki is lehetne? Mit szólsz Keep-hez? Ő gyakran dolgozik a Samurai-jal és volt is valami társulata, meg ismeri a koncertszervezést is.
-Tökéletes. Köszi a segítséget. Jár ő gyakran erre?
-Most ha jól tudom Berlinben van, de tudok neki üzenni.
-Szuper apu vagy. - Kelly incselkedve cuppantott puszit a csapos arcára.
-Szólok, ha elértem.
Kelly elköszönt és végül elindult a kolostor felé, de Mr. leaper irodáját is útba ejtette. Kért egy lapot és leült a fotelba Moser asztalával szemben. Gyorsan és pontosan megírta a jelentését a Fűtőről és odaadta a titkárnak. Aztán leszaladt a kolostorba. A tetőn voltak ismét. Négyen egy ellen verekedtek. Hien mestert támadták. Hio mester időnként ki kiütötte a botjával Hien lábát. Kelly megvárta a végét. River meghajolt és odasietett hozzá.
-Szia!
-Szia. Rájöttem... ne haragudj, nem akartalak megzavarni, csak el akartam mondani, hogy tudom a megoldást. Nem lépek ki, de valójában elhagyom a rendet. Még nem tudom pontosan hogyan, de tudom, érzem, hogy ez lehetséges.
-Nagyszerű. - River várt. Kelly viszont képtelen volt szavakba önteni ami még csak érzés volt. A felismerés, a megvilágosodás lendülete vitte a kolostorig, de mikor beszélni kellett volna, nem akadt szava a gondolat az érzés kifejezésére. Szerencsétlenül ácsorgott a mosolygós fiú előtt.
-Mindegy... Mikor lesz az avatásod?
-Holnap.
-Meg lehet nézni?
-Meg.
-Jöjjek, vagy ez inkább akkor jó neked ha kevesen nézik?
-Örülnék, ha ott lennél, bár ez egy elég befele irányuló dolog.
-Olyan mint egy buddhista szerzetes avatás?
-Nem. Az egész más. Ez inkább egy családba fogadás, egy újászületés élmény. Gyere el és nézd meg. Örülnék.
-Köszönöm.
-Köszönöm.- hajoltak meg egymás felé. Majd Kelly elsietett. Felrobogott az Africa Longue-ba és kért egy hatalmas marcipános kávét. Magába tuszkolta az egyik megmaradt szendvicset és igyekezett feltöltődni.
A Space Samurai újra mellé ült.
-Hogy döntöttél?
-Maradok.
-Hm. Miért?
-Nem csináltátok elég jó. Llegközelebb figyeljetek a részletekre is. - Kelly a kijárat fele intett a kávéjával. Jelezvén, hogy a beszélgetésnek vége. - Hello.
Mr. leaper egy teljes napot várt a válasszal. Kelly a jelentésében ridegen, tényszerűen írta le a Fűtővel folytatott beszélgetés redményét. Nem tért ki a Fűtő pontos tartózkodási helyére és arra sem hányan vannak vele. Délután Mr. leaper küldönce, a kis gonoszarcú Moser feltünt a válasszal. Zárt boríték volt, rajta egy bankkártya. Kelly szenvtelen arccal átvette és elindult átöltözni.
FuelMan már az első sziklánál várta. Kis kempingszéken ült, napszemüvegben az irtózatos hőségben. Vigyorgott.
-Héj! Babám! Elviszel egy körre?
-Levelet hoztam neked, forró ember. - Kelly lassan szállt ki a kocsiból, és úgy ment a Fűtőhöz mint valami manöken a kifutón. A Fűtő szélesen vigyorgott és elvette a borítékot.
-Hol vannak a többiek?
-Elmentek. Megunták. Valószínűleg egyszerűen megijedtek.
-Vagy kevésbé hibbantak mint te.
A Fűtő a zárt borítékot forgatta. nem nyitotta ki.
-Hoztál sört?
-Persze. Ott van a csomagtartóban. Hideg.
Söröztek, aztán beültek az autóba. A Fűtő végül nagyot sóhajtott és átadta a borítékot Kellynek.
-Olvasd el.
Kelly kibontotta. Egyetlen rövid sor volt rajta. Alatta hitelesített aláírás.
Feltételeit elfogadtuk, Mr. Rokks. Térjen vissza azonnal.
Kelly nem mondott semmit. Visszatette a lapot a borítékba és a gázra lépett. A Fűtő hangosan fújta ki az addig benntartott levegőt.
* * *
River szerzetessé avatása hosszú ceremóniának ígérkezett. A nézők nem voltak sokan. Mr. Leaper hivatalból. Ott volt Joe és a Fűtő is. Kelly és a capueirások közül Lea és Leeto, valamint a Virtuális Adeptusok ifjú rendfőnöke Sidoku Kame. A szertartás elején hosszan zümmögtek a testvériség szerzetesei. olyanok is ültek ott akiket Kelly addig sosem látott. Elég sokan eljöttek Horizontra emiatt az esemény miatt. Végül Hio mester és Hien mester középrevezette a tanoncruhás Rivert. Lassan rituálisanmeztelenre vetkőztették, leborotválták a haját és szerzetesi köntösbe öltöztették. Az egész művelet olyan bennsőséges, intim volt, hogy a vendégek nyikkanás vagy moccanás nélkül ültek. A három férfi, három generáció legendás alakja volt. Hio mester már reszketegen, Hien aki sokkal inkább ellátja a kolostor és rendfőnöki teendőket, mint az idős Hien mester, maga is legendás alakja a testvériségnek. Sokat közelítette a testvériséget a többi Tradicióhoz. Kooperációkba ment bele és gondosan ápolt viszonyt tart fenn még az Euthanatos renddel is. River még nem sok olyan feladatot kapott amiben bizonyíthatta kivételes tehetségét. Alakja, története és sziklaszilárd jellemének híre már szárnyra kélt. Ő biztosan sokat öregbít majd az Akasa Testvériség tradicióinak jó hírén.
Kelly nagyon büszke volt Riverre, és mélyen beléhasított a fájdalom, mikor újra és újra ráébredt, hogy életében először szerelmes. Életében először egy olyan férfiba akit nem kaphat meg.
Isten haragja
A szemüveget saját maga készítette, nagy gonddal és maximalizmussal. Semmi mágikus nem volt benne. Egy tökéletes foncsorozású napszemüveg, ami torzítás nélkül tükrözi vissza a beszélgetőtársat.
Valamiféle bosszú volt ez a kirekesztettségért, az elhidegülésért, amit a külsejével vívott ki, akarata ellenére. Megépítette a szemüveget, és reggeltől estig viselte.
A testéből áradó hő is természetellenes volt, de azt tudták volna szeretni. Kezdetben viháncoló csajokat szedett fel többnyire Párizsban vagy New Yorkban. A szemüveget dugáskor is magán tartotta, sőt utánna is. Remek reflexeinek hála, sosem tudták a kiváncsi csajocskák lekapni a fejéről. Tartott tőle, hogy ha meglátják, Isten Haragja kitör a szeméből és mindketejüket beteríti.
Az egyik lány nevezte el Fűtőnek, mert hideg fűtetlen kecójában pár perc alatt olyan meleget csinált a saját testhőjével, hogy pucéran is melegük volt. Elég volt a történetet egyetlen egyszer elmesélnie a BloodyCrowHeads koncert után a haverjainak, és mint futótűz terjedt el, mint gúnynév. Ő azonban szerette. A Fűtő. Igaz volt. Igazabb, mint bármely más jelző lehetett volna akkoriban.
Kelly mellett feküdt Arizónában azon a hülye fesztiválos héten, egy lepukkant lakókocsiban. A lány félálomban átgördült az ő ágyrészére és könnyedén hozzábújt. Ébren sosem tenne ilyet, ebben biztos volt. Az elmúlt 3 napban kölcsönösen és meggyőződésel szivatták egymást. Sikerült nagyon gyorsan megutáltassa magát a lendületes kapcsolatszövővel. Pedig alapvetően nagyon is bejött neki a csaj. Laza volt, közvetlen és látszólag semmin a világon nem akadt fenn. Adam Rokks, azaz a Fűtő elmerengett, milyen lehet a lánnyal szeretkezni. Annyira régen vette a fárdatságot, hogy csajokat hajkurásszon, hogy egészen leszokott a hús-vér nőkről. Gyűlölte a kiváncsiskodásukat, a hiretelen a szemüvege felél kapó kezeket. Ez a lány nem kérdezet semmit. kelly maga is varázsló volt, és rühellte őt, amiért nem ugrott boldogan, amiért ráparancsoltak, hogy segítsen szaros rockzenekarok szétütött agyu menedzsereivel egyeszkedni egy hamvába holt kurva fesztivál miatt.
Mit mondhatna neki? Hogy többre hivatott? Hogy többet tud, csak elbaszott egy súlyos mágiát egy különösen elbaszós társaságban egy kibaszott technokrata autóban? Mint már annyiszor, ott a lakókocsiban újra végiggondolta azt a végzetes akciót. Képtelen volt megbékélni vele, pedig már annyi sok év eltelt azóta.
----------------
Hátát a falnak vetve az súlyos vaskapu mellett várt. Rendtársa és tanonctársa, akit csak Harlekinnek hívtak a kapu túloldalán ugyanúgy várt, mint ő. Harlekin kezében a kézigránátok könnyedén táncoltak, akár a csikung golyók. Adam viccesnek találta ezt a lazaságot. Felnézett a Harlekinre a hidegvéréért. A csapat többi tagja, akiket egymás között csak porosoknak hívtak más házakból delegált varázslók voltak. Mind Hermész rendiek, de nem Flambeau házbéliek. Ők ketten, ott a kapu két oldalán képciselték a pusztító tűzerőt, ha bármi balul sülne el. A sok poros feladata volt a finom terepmunka. Adamot bosszantotta ez, hiszen ezekkel a munkákkal egyre azt a képet erősítették, hogy izomagyu piromán állatok, akik semmi finom agyi tevékenységre nem képesek. Továbbá vérgőzösek és egysíkúak. Harlekin leszarta, mesterükre, Hugo Perez-re pedig tökéletesen ráillett. Adam várt, hiszen ez volt a dolga. Amint megérezte benntről az adrenalin szagot, rányomta ujját a kapu nehéz vaspántjaira. Az felforrósodott egy pillanat alatt, majd a levegő hűvösétől azonnal megpattant. Kis nyekkenés volt csupán, és a kapuszárnyak, szépen párban kidőltek az udvarra. A raktárba besütött a nap, és záporoztak kifele a golyók.
Harlekinnel kivártak egy tizedmásodpercnyi csendet és bedobták a kézigránátokat. A fellobbanó tűz gyorsan terjedt. harlekin bekukucskált. Szőke hajába túrt a szál, és sovány arcára élesen rajzolt árnyékokat a gúnyos mosly. Adam várt.
Harlekin bólintott felé és elindult befele. Fegyvere egy heggesztőpisztoly és egy UZI. Hátán a kis palack a mentség a heggesztőpisztolyból kicsapó félméteres lángokra. A palack üres volt, Harlekin pedig rutinos.
Adam várt egy pillanatot majd belesett. Még pont látta a becsapódó lövedékeket. Nem értette Harlekin hogy nem vette észre a négy katonát. technokrata harcosok voltak, kommandós ruhában. Adam befordult és lőtt. Harlekin hanyatt esett és nem mozdult, a katonák fedezéket kerestek. Adam bontotta a mentális kapcsolatot egy lefujva paranccsal. Közben egy pillanatra sem hagyta abba a tüzelést.
Emlékei töredékesen maradtak csak meg. Arra emlékezett, hogy végül a puszta kezükkel harcoltak, mint az állatok. Arra is emlékezett, hogy sokkolták őket, körbeállták és figyelték vergődésüket. Hallotta harlekin hörgését. Látta a szeme felé közelítő villogó készüléket. Valami torz logikával, ami csak a halál torkában ésszerű, az jutott eszébe, hogy benzint köp és meggyújtja. Köpött is, és gyújtotta is a nyálát, de érezte, hogy a villogó kütyü visszafordítja rá a támadó varázslatot. Valahogy belül tartották, benne a testében amit varázsolni akart. Érezte ahogy a mágia elementális erővel keresi a kiutat a teste börtönéből. Érezte hogy jól sikerült, hogy ki kéne jusson, de nem bírt szabadulni tőle.
Aztán megpattant valami benne, és nem bírta többé visszatartani a megzabolázatlan nyers mágiát és az szétszaladt a vérében, mint valami méreg. Lángoltak az erei, lángolt a vére.
Most már ő is níüszítve vonaglott a földön az eszméletvesztés határán. A következő emléke, hogy egy autóban ül, gondosan bekötve. mellette egy fiatal férfi, aki merően nézi őt. Az anyósülésről hátra szól egy másik:
-Jól nézd meg. Ritkán kapunk el élő példányt.
Adam a narágját nézte. A fájdalomtól úgy tűnik összepisálta magát. Érezte a szagot, látta a foltokat. Látta a karjából megmaradt csonkot. Ekkor megérezte a hozzá tartozó fájdalmat. Ezzel együtt, mintha víz alól merülne fel megérezte a tagjaiban vér helyett keringő tüzet.
Sikított.
Újra az autóban tért magához. Pár pillanat lehetett csupán. a fiatal férfi újra őt nézi. Adam csupán a szeme sarkából érzékeli a ráirányult figyelmet. A fiú közelebb hajolt.
-Azt mondják a túlvilágról nyerik az ilyenek a hatalmukat, hogy az ördöggel koketálnak. - A fiú arcán szent borzalom, ahogy Adam állát megfogja és magafelé fordítja az arcát. Adam elméjét leoldották a testét gyötrő fájdalomtól.
-Nem kell ez a szentfazék szöveg, fiam. Ez a csóka is csak egy szaros kis kuruzsló, aki azt hiszi belepiszkálhat ellenőrizetlenül a valóság szövedékébe. Tehetséges szép példány. A laborban majd rábírják, hogy megfigyelt, kontrollált keretek között dolgozzon nekünk.
-Nem fogja beadni a derekát.
-nem is azt kell. - nevetett fel a férfi az első ülésen.- az agya, az kell nekünk. a teste lényegtelen.
Adam realizálta, hogy nem képes mozgatni egyetlen tagját sem. A fiú közelről fürkészte az arcát. Adam megállapítta, hogy lát. Az agya alig fordult. Lát. Ahova lát, oda varázsol. Ahova lát. A fiú arca a szeme olyan közeli. Az a csodálkozó világos szem betöltötte a látóterét.
- Szem... A szem részei: szaruhártya, szemcsarnok, írisz, szivárványhártya, üvegtest, retina... Üvegtest. Csarnokvíz. Folydék. Folyadék. Mint az olaj. Olaj. Tűz.
-------------------
Horizonton tért magához. Az égési sebek mint egy búvárruha borították a testét. A fájdalom amit az ereiben keringő izzó folyadék okozott kihalt belőle, nem érezte többé. Ahogy lassan szakaszosan visszanyeret emlékezetét és nyitogatta a szemét rádöbbent, hogy többé nem lát úgy mint addig.
-Valahogy kiélesedtek a körvonalak. Mintha a kontraszton állítottak volna. Napszemüveg kellene. Vöröset szűrő napszemüveg.-gondolta.
Dr. Bruder állt meg felette, és hátrahőkölt. Folytott suttogást hallott, majd a doktor újra felbukkant a látóterében. Zavarodottnak tűnt és igyekezte palástolni.
-Látsz, fiam? Jól látsz?
-Nem uram, éppenhogy rosszul. Sok a vörös és nagyon kontrasztos. nem tudom. Gondolom megsérült a szemem is...
-Meg... majd erről részletes beszámolót kell írnod.. Hm.- Dr. Bruder elköszönt és kifelem menet leakasztotta a mosogató felett lógó tükröt.
Napokig tombolt. Minden tükröződő felületet összetört. A keze csupa vér volt. artikulálatlan hangon üvöltözött és tört-zúzott. Máskor lecsillapodott és amíg nem nézett rá senkire el is felejtette, hogy mennyire megváltozott. Loena ugyan napokig bírta a legkeményebb időben, de végül ő is feladta. Képtelen volt megszokni. A zsidó-kerezstény kultúrkörből érkezőket viselte meg leginkább. Őket egy pillanatra megdermesztette a rémület. Akármennyire igyekeztek uralkodni magukon, ott ült a rettegés a szemükben, ha Adammal beszéltek. Nagyon rosszul viselték, hogy a szemgolyója helyén támadt üregben folyamatosan ég a tűz.